Képzőművészet-terápia SAVARIA

A művészet a belső lelki folyamatokra hat, öngyógyító erővel rendelkezik. Itt nem a művészi teljesítmény a cél, hanem maga az alkotói folyamat kapcsán felszabaduló benső erő, és a munka során átélt katarzis.


A művészetnek az emberi lélekre kifejtett jótékony hatása ősidők óta ismert. Pontos hatásmechanizmust nem ismerünk, ennek ellenére több évezred tapasztalatai azt mutatják, hogy a műalkotások jelentős hatással bírnak lelki készülékünkre, és klinikai megfigyelések tömege támasztja alá, hogy a pszichiátriai betegek állapota jelentősen befolyásolható a művészet eszközeivel, zenével, képpel, mozgással, színházzal.


p4020085.jpg

Számos elismert pszichoterápiás módszer él az ókori görög drámák hatástárából ismert katarzis eszközével, amit eredetileg művészi eszközökkel értek el, míg a ma elfogadott pszichoterápiás módszerek más utakat választanak. Kivétel képeznek a művészetterápiák, amelyek a különféle műalkotások által hordozott (sokszor katartikus) hatások révén befolyásolják a beteg és nem beteg lélek működését.


A művészet(kreatív)terápiák önálló gyógyeljárásként a legtöbb mentális zavarban nem tekinthetők elegendőnek, de kiegészítő kezelésként a gyógyszeres, pszicho- és szocioterápiás beavatkozások mellett az arra fogékonyaknál elemi hatásúak lehetnek. A művészetterápiák speciális kommunikációs csatornákat nyitva – gyakran a hivatalos terápiák hatástalansága esetén is – áttörést hozhatnak a saját lelki világukba zárkózó, bizonyos élményekre különös viselkedésformákkal reagáló páciensek kezelése során.


A krónikus pszichiátriai zavarok legtöbbjében jellemző ugyanis a visszahúzódás, a környezettel való kommunikációs anomáliák, a realitással harmonikus kapcsolat megbomlása, a kezdeményezőkészség és szociális aktivitás markáns lecsökkenése. Ezek gyakran bizarr észlelések és belső élmények következményei, amik szintén elszigetelik a pácienseket a környező világtól és az emberektől.

A szokványos párbeszédek, közeledések jellemzően kudarcot vallanak – tekintve a kommunikáció nehezítettségét. Itt lép be lehetséges csatornaként a művészet és a művészetterápia, ami non-verbális utakon közelítve, a minden emberben mélyen élő tudattalan tartalmak által (mentén) kapcsolatot létesíthet a kétfajta világlátás, érzékelés között. Vagyis a beteg ember kifejezheti önmagát az átlagember számára felfogható, átélhető módon anélkül, hogy az elrettentő lenne. A társadalmi elszigetelődés feloldása azonban csak egy, ám igen fontos része a pszichiátriai zavarban szenvedők kezelési célkitűzéseinek.
A másik, alapvető terápiás feladat a páciensek belső élményvilágának és viselkedésének megváltoztatása a kevesebb szenvedés és jobb funkcionálás irányába. Ehhez elengedhetetlen a már említett komplex kezelés, azaz gyógyszeres, pszicho- és szocioterápiák együttes alkalmazása.


Kiegészítő terápiás elemként a művészetterápiák – valahol a pszicho- és szocioterápiák között – érett énvédő mechanizmusokat mozgósítva, jelentősen csökkenthetik a betegek szorongását és visszaszoríthatják a valóság torzult érzékelését.

A XX. század elejéig a pszichiátriai betegek műalkotásairól, műveiről a világ csak szórványosan értesülhetett, a közvélemény igazán csak Prinzhorn 1922-es könyvéből illetve az 1950-es világkongresszus alkalmából ismerkedhetett meg a művészetterápiák eredményeivel és magukkal a művekkel. Azóta egyre több intézet, egyesület, szövetség alakult, melyek a pszichés zavarral élők művészeti aktivitását, a művészetterápiákat állították tevékenységük középpontjába. Újságokat adtak ki, galériák létesültek, illetve a meglévő galériák helyet adtak a mentális betegek műveinek is.

Mára a marginális kreatív megnyilatkozások – az „outsider art" gyűjtőfogalmi égisze alatt – bevonultak a világhírű európai és amerikai múzeumok falai közé, a galériák tárlataira, az aukciók listáira, a nagy művészeti vásárokra és a kortárs művészeti publikációkba. Híres kollekciók és kiállítások sora segítette ezt az alapvető szemlélet- és értékváltást eredményező, a művészet fogalmi határait tágító és elmosó folyamatot. (Muséé d’Art Differencie (M.A.D.) Liege; Museé des Arts Spontanés-Art en Marge, Brüsszel; Mussée Max Fourny, Párizs-Halle St. Pierre; Museum Charlotte Zánder, Schloss Bönningheim; Adolf Wölfli Foundation, Bern-Kunstmuseum; The Center for Intuitive and Outsider Art, Chicago; Haus der Künstler, Guggin; Husgrave-Kinley Outsider Collection, Museum of Modern Art-Dublin; Museé Creation Franche- Bégles/Svájc; Art-Brut-Collection Rainer Gyűjtemény, Bécs)
"Hazánkban a legutóbbi évekig csak szórványos kezdeményezések indultak e területen. A „Lipót Galéria" az első olyan hazai hely, ahol a betegek alkotásait a rehabilitált betegek közreműködésével fogjuk kiállítani és árulni. Várható, hogy a jövőben az ehhez hasonló kezdeményezések összefogását is felvállaljuk, jöjjenek azok más intézményekből vagy egyénektől akár."

(Dr. Danics Zoltán, az OPNI Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály osztályvezető főorvosa)






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 9
Heti: 46
Havi: 253
Össz.: 58 164

Látogatottság növelés
Oldal: SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
Képzőművészet-terápia SAVARIA - © 2008 - 2017 - muveszetterapia-szhely.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »