Képzőművészet-terápia a belső lelki tartalmak nonverbális, szimbólikus úton történő kifejezésmódja, amely a képzőművészet különböző eszközeivel vakósul meg.  Belső tudati tartalmaikat megrajzolják, megfestik, szoborba öntik vagy fából megfaragják. A alkotás folyamata maga a gyógyító erő, stresszoldó, önkifejezési formákat nyújtó, trauma feldolgozó, lélekrendező hatású.

Az elkészült alkotás egy összetett rendszer, megalkotása egyben rendszerépítés is, mely visszahat az alkotóra, ezáltal elősegíti pszichéjében a rendeződési folyamatokat.

Az alkotó számára maga a mitikus-szimbolikus képi megfogalmazás önmagában is gyógyító, hiszen így modellezve a világot, belső konfliktusait, a modell szintjén "lejátszhatja", "kikísérletezheti a megoldási módokat, ugyanakkor a probléma kívülre kerül a személyiségből, nevezetesen a "rajzlap az alkotás síkjára". Az indulatok, az érzelmek áttevődnek az általa teremtett figurákra, s ezáltal csökken belső szorongása, lelki feszültsége, görcsei oldódnak. A lélek feltárulásának ez a módja az "Én" számára valójában veszélytelenebb, mint más verbális pszichoterápiai technikák, hiszen a szimbólumok szintjén maradva a problémák kivetíthetők, de nem kell azokat közvetlenül felvállalnia, verbálisan értelmeznie. A konfliktus-feldolgozás folyamatában így a problémát nem közvetlenül, hanem szimbolikus modellek útján oldja meg, önkéntelenül is, ami így sokkal könnyebb.

Az eredendő kifejezésmód egy velünk született adottság, mely a bennünk rejlő ősképek segítségével lehetőséget ad önmagunk és a világgal való viszonyunk megfogalmazására. Ez a képesség a kisgyermek és óvodás korban bontakozik ki a szocializáció hatására. Az emberi kultúrában eredményei a népművészetben, a törzsi művészetben és az ősi művészetekben maradtak fent. Sajnos modern kultúránkban az iskolás korban a gyermeki ábrázolásból fokozatosan eltűnik ez a képesség, bekövetkezik az úgynevezett "rajzitörés" jelensége. Azonban szerencsére az eredendő kifejezésmód képessége nem irtódik ki az emberből, hanem csak gátlódik, leblokkolódik. A művészetterapeutának feladata ezeknek a gátlásoknak a felszabadítása, megfelelő módszerekkel, elfogadó terápiás légkör teremtésével. A terápiás foglalkozásoknak nem lehet a célja az ábrázolási módok tanítása (hiszen ez már iskolai edukáció lenne), hanem a képi kifejezés elősegítése. Az alkotáshoz szükséges, az alkotó által igényelt technikai fogások tanítása azonban lehetséges.  A spontán megnyilvánuló esztétika fontos az alkotó számára, hiszen énerősítő hatású, de nem lehet elvárás, követelmény a művészetterapeuta részéről.

 

Kifejezés-patológia:

A formai elemekből, az alkalmazott színekből, vonalvezetésből, kompozíciós rendből, stílusból, térhasználatból, arányokból, mozgásból és a tartalomból diagnosztikus következtetéseket is lehet levonni. Ezzel foglalkozik a kifejezés-patológia, mely segítséget jelent a művészetterapeuta munkájában. Nagyon fontos az alkotások egymás utáni készülési sorrendje egy, egy alkotó esetében, ezeken belül azok a motívumok, melyek több alkotásban is előjönnek, hiszen elsősorban ezek hordozzák az alapvető lelki tartalmakat, problémákat. Az is fontos, hogy ezek a motívumok az egymást követő alkotásokon milyen átalakulásokon, változásokon mennek keresztül, hiszen így tárulnak fel a lelki folyamatok.

Rendkívül fontosak az alkotók történetei, interpretációi, melyeket saját alkotásaikról mondanak el. Ebben az esetben a képi információt valójában kiegészíti és pontosítja a verbális információ, amely többnyire szintén mitikus-szimbolikus síkon marad. A művészetterapeuta segítheti az alkotót interpretációja megfogalmazásában, azt azonban számára a pszichológiai, pszichiátriai szempontból továbbértelmezni nem szabad, mivel erre nincs meg a jogosítványa, kivéve, ha egyben pszichiátert is, vagy klinikai szakpszichológus. Maga számára szupervízió mellett azonban értelmezheti az alkotást, ebben segítik az alkotó személyiségéről, életkörülményeiről, korábbi élettörténetükről szerzett információk. Fontos az alkotó családi és a kulturális környezete, intelligenciája, érdeklődési köre is. Az alkotásokban megjelenő szimbólumok üzenetét jobban meg tudjuk érteni, ha minél több kiegészítő információ áll rendelkezésünkre az alkotóról. (Platthy István - Képzőművészet-terápa szakmai protokollja)

 

Oldal: KÉPZŐMŰVÉSZET-TERÁPIA
Képzőművészet-terápia SAVARIA - © 2008 - 2024 - muveszetterapia-szhely.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat